2019-ben az Európai Unió áramexportja mindössze 12,6 terrawattóra (TWh) volt, amelynek 40 százalékát Bulgária, 23 százalékát pedig Szlovákia szállította; a tagországok összesen 33 TWh elektromos áramot importáltak. Az EU határain kívülről érkező energia 38 százalékát Oroszországban, 22 százalékát Ukrajnában, 19 százalékát pedig a Nyugat-Balkánon állították elő, jobb híján széntüzelésű erőművekben – derül ki a Sandbag londoni székhelyű klímapolitikai elemzőműhely legfrissebb jelentéséből.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével elérendő európai karbonsemlegesség árampiaci vetületeit elemző intézet 31 oldalas összegzése szerint az importáram javát tavaly négy EU-tagállam használta fel: Finnország az összmennyiség 23 százalékát, Litvánia és Görögország 17-17 százalékát, Magyarország pedig 13 százalékát.
Papíron csökkent
Bár Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás az egyik legalacsonyabb Európában, ez az elemzők szerint csak úgy lehetséges, hogy a teljes áramfogyasztás egy részét az Ukrajnából és Szerbiából érkező importáram fedezi. Az egyik legjelentősebb beszállító az ukrajnai Burstin erőmű, amely a szakértők szerint egyike a legelavultabb, rossz hatásfokon működő, és nem mellesleg erősen környezetszennyező szénerőműveknek.
Tovább a teljes cikkre: https://qubit.hu/2020/01/29/magyarorszag-szen-dioxid-kibocsatasa-azert-alacsony-mert-a-szomszedbol-hozzuk-az-aramot